Keress utána, hogy milyen gépterem besorolási szintek vannak! Készíts összehasonlító táblázatot!

Adatközponti szintek összehasonlítása

Az alábbi táblázat magas szintű áttekintést nyújt a négy adatközponti szintről, és bemutatja, hogy a különböző modellek mit kínálnak az ügyfelek számára.

PARAMÉTEREK 1. SZINT 2. SOR 3. SZINT 4. SZINT
Üzemidő garancia 99,671% 99,741% 99,982% 99,995%
Évente leállás <28,8 óra <22 óra <1,6 óra <26,3 perc
Alkatrész redundancia Egyik sem Részleges tápellátás és hűtés redundancia (részleges N+1) Teljes N+1 Hibatűrő (2N vagy 2N+1)
Egyidejűleg karbantartható Nem Nem Részben Igen
Ár $ $$ $$$ $$$$
Feldarabolás Nem Nem Nem Igen
Személyzet Egyik sem 1 műszak 1+ műszak 24/7/365
Tipikus vásárló Kis cégek és induló vállalkozások egyszerű követelményekkel KKV-k Növekvő és nagy vállalkozások Kormányzati szervek és nagyvállalatok
A fő ok, amiért a vállalatok ezt a szintet választják A legolcsóbb adatközponti szint Jó költség-teljesítmény arány Finom határvonal a nagy teljesítmény és a megfizethetőség között Hibatűrő létesítmény, amely ideális a folyamatosan magas forgalmi vagy feldolgozási igényekhez

Mi a különbség egy Tier 3 és Tier 4 besorolású gépterem között?

  • 1. szint: Adatközpont egyetlen áram- és hűtési útvonallal, tartalék alkatrészek nélkül. Ennek a szintnek a várható üzemideje évi 99,671%.
  • 2. szint: Adatközpont egyetlen útvonallal az áramellátáshoz és a hűtéshez, valamint néhány redundáns és tartalék komponens. Ez a szint évi 99,741%-os várható üzemidőt kínál.
  • 3. szint: Adatközpont több áramellátási és hűtési útvonallal, valamint redundáns rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a személyzet számára, hogy anélkül dolgozzanak a telepítésen, hogy azt offline állapotba hoznák. Ennek a szintnek a várható üzemideje évi 99,982%.
  • 4. szint: Teljesen hibatűrő adatközpont minden komponens redundanciájával. Ennek a szintnek a várható üzemideje évi 99,995%.

Keress Tier 3 és Tier 4 géptermeket Budapesten!

  • TIER III: Ivitech
  • TIER IV: Nincs jelenleg Budapesten, elvileg a régiós igények nem támasztják alá a szükségességét. Arubacloudnak van Olaszországban.

Lehet-e gépteremben vízzel oltani? Indokold!

Nem lehet alapesetbe, mert az elektromos eszközök és a víz régen összevesztek egy nőn és azóta ős ellenségek. (Víz károsíthatja a berendezéseket, de elvileg egy új technológia porlasztva küldi be a vizet és az nem okoz kárt. Legalábbis ezt állítják.

Milyen oltórendszerek/készülékek használhatók gépteremben?

Porral és gázzal (halonnal), valamint elvileg a porlasztós vizes megoldással.

Mi a különbség egy „rack mounted” és egy „blade” szerver között?

Blade Server vs. Rack Server: Főbb különbségek
A blade és rack szervereket egyaránt használják adatközpontokban vagy nagyvállalati környezetekben. Mivel a blade szerverek korlátozott számítási komponensekkel rendelkeznek, a rack szekrény kisebb területén több szerver is elfér. A rack-szerverek nagyon szélesek és rövidek, így egyetlen szervert elfér a rack szekrény egyetlen részében. Ezzel szemben egy blade szerverrel 20 blade fér el a rack szekrény egy kis részén.

A blade szervereket nagy teljesítményű feldolgozásra használják, és a rack szerverekkel ellentétben üzem közben cserélhetők. Az üzem közben cserélhető azt jelenti, hogy a keretben lévő blade-szerverek eltávolíthatók és cserélhetők anélkül, hogy a teljes keretet lekapcsolná. Ez csökkenti az állásidőt, ha a rendszergazdának ki kell cserélnie egy blade-kiszolgálót, vagy karbantartás céljából el kell távolítania a fürtből.

A rack-szerverek komplett gépek, amelyek mindegyike szükséges az egyéni működéshez. Minden szervernek saját kábelre és perifériára van szüksége, ellentétben a blade szerverrel, amely egyetlen kábellel is működik a rackhez. Az adminisztrátorok egyetlen rack-kiszolgálót telepíthetnek a szolgáltatások támogatására, és szükség szerint hozzáadhatnak szervereket. A rack-szerverek olyan kis szervezetek számára előnyösek, amelyek közepes méretű vállalkozásokká nőnek, és megfizethető fejlesztést igényelnek a szabványos toronyból.

A rack és blade szervereknél magasabb a páratartalom-szabályozás és a hűtés költsége. Minél több szervert ad hozzá a rack szekrényhez, annál több hő keletkezik, így további hűtésre lehet szükség. A blade szerverek előzetes költségei magasabbak az eredetileg telepített kiszolgálók számától függően. Pénzt takaríthat meg, ha rendel egy szervert, és lassan fejleszti, de összességében több blade szerver többe kerül, mint a rack szerverek. Egy blade alváz akár 8000 dollárba is kerülhet, míg a rack alváz mindössze néhány száz dollárba kerülhet.

Mi a különbség egy desktop gép és egy szerver között?

Munkaállomások esetében alapvetően hiányoznak a redundáns kiépítések, azaz a gépbe 1 CPU, 1 táp, több disk de azok nem RAID-be szervezve kerülnek beépítésre. Alaplap hőterhelésre való tervezése sem a fokozott igénybevételre van kialakítva. Valamint az egyes fő alkatrészek hibatűrése is alacsonyabb szintű. Ennek megfelelően egy alkatrész meghibásodása azonnali kiesést eredményez.

Munkaállomások hardware szinten nem rendelkeznek olyan mélységű szenzorokon alapú monitoring rendszerrel, amelyek képesek lehetnek (ha nem is minden esetben) előre jelezni a közel jövőben fellépő meghibásodásokat.

Továbbá, munkaállomás nem tartalmaz olyan management modult (HPE: iLO; DELL: iDRAC; IBM: IMM), amivel a távoli menedzsmentje megoldható lenne (az operációs rendszertől függetlenül). Azaz a gép csak akkor érhető el távolról, ha az operációs rendszer elindult, funkcionalitásának a távoli elérést biztosító része fut. Amennyiben nem elérhető OS-en keresztül a gép, akkor azt csak fizikailag a konzolról lehet újra üzemképes állapotba hozni.

Ezen felül a ház méretileg kisebb és anyagában sem jelent olyan komoly fizikai védelmet, mint egy szerver kivitel esetében elvárt.

Foglaljuk össze, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár munkaállomások szerver funkcióra való használata.

Előnyök:

  • Egységnyi CPU teljesítményre számolva nagyon olcsó beszerzési ár.

  • Kisebb helyet foglal egy torony szerverhez képest.

Hátrányok:

  • Nincs távoli management lehetőség.

  • Monitoring távolról az operációs rendszertől elkülönült módon nem érhető el.

  • Alacsony mechanikus védelem a ház kivitelezéséből adódóan.

  • Nincs redundáns táp.

  • Nincs (vagy csak ritkán) alaplapra integrált RAID vezérlő.

  • Kivitelezés nem 5 évig tartó 7×24 órára van tervezve.

  • HotPlug megoldások nem támogatottak.

  • Alacsony gyártói support (főleg nem brand gépek esetében).

Oktató anyag a HPE blade technológián keresztül mutatta be blade rendszer felépítését. Keresd meg ennek a megfelelőjét a DELL esetében!

DELL Blade szerverek

Felépítés

Készíts hardware konfigurációt a következő elvárásoknak megfelelően HPE, DELL és Lenovo alapokon (2 db minimum 2 GHz és 10 core-os Intel CPU; 256 GByte RAM; RAID1-ben 1 TByte SSD disk; 16 Gbps HBA QLogic; 2x10Gbps NIC)

Hajrá! Én ezt most kihagyom.

Készíts hardware konfigurációt a következő elvárásoknak megfelelően HPE, DELL és Lenovo alapokon (2 db minimum 2 GHz és 10 core-os Intel CPU; 64 GByte RAM; RAID1-ben 240 GByte SSD disk, RAID6-ban 8 db 2 TByte-os HDD; 2x10Gbps NIC)

Hajrá! Én ezt most kihagyom.

Lehet-e grafikus felület nélkül installálni, használni, üzemeltetni MS Windows operációs rendszert?

Igen, ha core verzióról van szó.

Lehet-e grafikus felület nélkül installálni, használni, üzemeltetni Linux operációs rendszert?

Igen, ilyen volt CentOS 7 minimal, Ubuntu Server- Lightweight Minimal, Fedora server, ma talán már csak a Debian Stable Server kimondottan command-line UI-s. Mára viszont ezeknél is elterjedt, hogy van grafikus felülete, csak nem használják.

Lehet-e MS Windows Server-en futó alkalmazást futtatni Linux operációs rendszeren?

Igen. Ez a Wine package-dzsel megoldható. Idén jött ki a 7.0-ás verzió. Továbbá egyes distrok előre telepítve tartalmazzák. pl Zorin OS, SteamOS.

Szükséges-e driver installálása MS Windows OS-ek alatt?

A Windows telepítésénél mindig telepítenünk kell a szükséges drivereket is alkatrészeinkhez. Alaplapi chipszet driverket, grafikus drivereket, wifi drivereket és még sok mást. A Windows szerencsére egyszerűvé teszi az emberek életét, mivel a legtöbb ilyen drivert Windows Update-ek formájában eljuttatja a felhasználókhoz. Amikor pedig egy új eszközt csatlakoztatunk a géphez, megszerzi az internetről a szükséges drivereket. Ha tehát egy hardver nem működik Windows-on, akkor a legtöbb esetben van módszer, hogy működésre bírjuk. A legtöbb nem működő hardver csak egy driver-re van a működéstől.

Szükséges-e driver installálása Linux OS-ek alatt?

Linux-on a driverek kicsit másképp működnek. A számítógép hardvereihez készült driverek nagy része nyílt forráskódú és eleve integrálva lett a Linux rendszerbe. A driverek általában szerves részei a kernelnek, habár egy-két grafikus driver az Xorg (a grafikus rendszer) része és a nyomtató driverek a CUPS-el (a nyomtatói rendszer) együtt érkeznek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb elérhető driver már eleve a gépen van. Ezeket sokszor hobbiból fejleszti a Linux közösség de sokszor szerencsére a gyártók is fejlesztik őket és a Linux kernelek, valamint egyéb projektek rendelkezésére bocsátják a kódokat. Összegezve tehát Linux esetén a legtöbb szükséges driver már eleve megtalálható a rendszerben, nem kell vadászni rájuk. Az adott Linux rendszer automatikusan érzékeli a hardvereket és az ezekhez szükséges drivereket fogja használni. A szabadalmaztatott driverek beszerzése azonban továbbra is a felhasználó feladata, még Linux-on is. Ezek túlnyomó részét a gyártók készítik és zárt forráskódúak, tehát Linux disztrókban alapértelmezett módon nem lesznek elérhetők. Ilyenek például az AMD, Nvidia és egyéb grafikus driverek, amelyek jobb játékos élményt biztosítanak Linux alatt. Vannak természetesen nyílt forráskódú grafikus driverek, ezek azonban nem nyújtják azt, mint az AMD vagy Nvidia driverek. A szabadalmaztatott driverek telepítésének módszere a disztrótól függ. Ubuntu-n és Ubuntu alapú disztrókon van egy “Additional drivers” (további driverek) eszköz. Ezt a keresőben pár kattintással és 1 kereséssel be is hozhatjuk. Ez a program ellenőrzi, hogy mely szabadalmaztatott drivereket tölthetjük le a jelenlegi hardvereinkhez. Linux Mint-en például a ’’Driver Manager’’ végzi ugyanezt a feladatot. A Fedora disztró viszont már ellenzi az ilyen drivereket és nem teszi egyszerűvé telepítésüket. Minden disztrónak megvan tehát a saját útja a driverek telepítéséhez. Sikeres telepítgetést!

MS Windows alatt a registry-t milyen alkalmazással lehet menedzselni?

Igen, a beépített Registry Editor nevű alkalmazással.

Adjuk hozzá a szerverhez a Resource Monitor szolgáltatást

Ezt nem teljesen értem, mert alap beépített szolgáltatás, ami fut is alapból. Hogyan adjuk akkor hozzá?

Elindítani a következő féle képpen lehet:

  • Start menü > Administrative tools > Resource Monitor
  • Windows gomb + R > beírjátok, hogy resmon > Run gomb
  • Server Manager > Tools > Resource Monitor

Mi az NTP szerver? Miért fontos ennek a beállítása?

Az NTP (Network Time Protocol) egy olyan szabvány, amely arról gondoskodik, hogy az egy hálózaton lévő gépek órái szinkronban legyenek. Ma már a hivatalos internet protokollok közé tartozik, és a másodperc töredékéig pontos az összehangolás. Az NTP azért nagyon fontos, mert egy hálózat működéséhez a pontos idő elengedhetetlen: a frissítések, a biztonsági folyamatok és sok minden más mind az összehangolt idő alapján működnek. Az NTP egyszerre jelöli a protokollt és a kliens/szerver alkalmazást, amely a gépeken fut. A kliens szabályos időközönként kéri le a pontos időt a szervertől, és ennek függvényében állítja be a saját óráját.

Az NTP TCP vagy UDP porton kommunikál?

Az NTP az UDP felhasználói datagram protokollt használja a kérések és válaszok továbbítására. Az NTP két különböző módot támogat: NTP Unicast, NTP Multicast.

Miért fontos az Windows Update használata? Nagyvállalati környezetben milyen módon szokták használni és milyen kritikus pontja vannak a rendszerek frissítésének?

A Windows Update előnyei
A Windows Update fő előnye, hogy a kiszolgálót automatikusan naprakészen tartja a biztonsággal és a hibajavításokkal, kevés erőfeszítéssel. Ez megvédi szerverét a rosszindulatú szoftverektől, és kijavítja az ismert Windows-hibákat és egyéb problémákat. Ezenkívül ez egy egyszerű módja annak, hogy a Microsoft mini-frissítéseket adjon ki, amikor új operációs rendszert és szoftverszolgáltatásokat kíván hozzáadni. További előnye, hogy ellenőrzi a frissített illesztőprogramokat, amelyek kifejezetten az Ön hardveréhez készültek, anélkül, hogy hosszú listát kellene válogatnia az Önt nem érintő eszközökről. A Windows Update csak azokat a frissítéseket kínálja, amelyekre a kiszolgálónak szüksége van, találgatások nélkül.
A Windows Update kihívásai
Bár a Windows Update megkönnyíti a kiszolgálószoftver frissítését, problémákat is okozhat. Ha a frissítéseket nem tesztelték megfelelően, problémákat okozhatnak a kiszolgálón a frissítés hibái miatt. Sajnos ez elég gyakran előfordul. Ez az egyik oka annak, hogy a legtöbb rendszergazda automatikusan letölti a frissítéseket, de a Windows Update lehetővé teszi számukra, hogy eldöntsék, mikor telepítsék őket. Ez időt ad a rendszergazdának arra, hogy utánanézzen, hogy a többi rendszergazdának nem volt-e probléma a frissítéssel.
Ezenkívül a Windows Update által végrehajtott módosítások néha problémákat okozhatnak a harmadik féltől származó szoftverekkel kapcsolatban. A frissítések gyakorisága is problémákat okozhat. Ahogy tesztel és telepít egy frissítést, egy másik vár. A rendszergazdáknak kell eldönteniük, hogy mikor és mely frissítések kritikusak, és mi várhat.

Hol tudjuk átállítani az elsődleges és másodlagos DNS szervert?

Na ez most érdekes kérdés, mert vagy a Settings > Network & Internet > Change adapter options > Ethernet0 > Properties > IPv4 és itt van hogy Preffered DNS server és Alternate DNS server

Ezt vettük és arról volt szó, hogy csak később lesz DNS szerver kezelés, de a kérdés meg nem ez.

Ha a kérdést nézzük, akkor a Server Management-ben hozzá kell adnunk a DNS feature-t majd a Tools-nál DNS és ott kell beállítani. Ez viszont nincs tudomásom szerint a mostani anyagban benne.

Hol tudnánk a gépünket domain-be léptetni? Milyen jogosultság kell ehhez?

Settings > System > About > Rename this PC (advanced) (jobb oldalt) > Change settings > Domain (radio button). Ha jól tudom Adminisztrátori kell hozzá.

Tiltsuk le a tűzfalon a Remote Desktop használatát

Control Panel\System and Security\Windows Defender Firewall\Allowed apps és kiveszed a pipákata a Remote Desktoptól.

Milyen gyártói előírások vannak CentOS 8 esetében a hardware-re vonatkozóan (minimal requirements és compatibility)?

Minimális rendszerkövetelmények a CentOS 8-hoz:

  • 2 GB RAM
  • 2 GHz-es vagy magasabb processzor
  • 20 GB-os merevlemez
  • 64 bites x86 rendszer

compatibility????

Készíts boot-olható CentOS 8.2.2004 operációs rendszer installációs pendrive-ot!

Itt tudod megnézni, hogyan kell.

Mi a különbség a “yum” és az “rpm” paramncsokkal való installálások között?

Mi az RPM

Az RPM egy parancssori csomagkezelő, amelyet 1995-ben fejlesztett ki a Red Hat. A csomagkezelőt úgy tervezték, hogy Red Hat alapú rendszereken működjön. Manapság az RPM számos Linux-disztribúció alapvető összetevője, beleértve a CentOS-t, a Fedorát, az Oracle Linuxot, az openSUSE-t, a Mageiát stb.

Az RPM csomagkezelő lehetővé teszi a felhasználók számára a csomagok lekérdezését, ellenőrzését, telepítését, frissítését és eltávolítását. A fő hátránya az, hogy nem oldja meg a csomagfüggőségeket vagy az automatikus csomagfrissítéseket.

Mi az a YUM

A YUM ( Yellow Dog pdater , M odified ) egy nyílt forráskódú Linux csomagkezelő alkalmazás, amely az RPM csomagkezelőt használja. Ez a front-end RPM eszköz lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hivatalos és harmadik féltől származó tárolókban keressenek, és csomagokat telepítsenek, frissítsenek vagy távolítsanak el a rendszerből.

A YUM az /etc/yum.repos.d/*.repo fájlban felsorolt ​​online tárolókkal működik . Ezenkívül az eszköz lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáadják saját *.repo fájljaikat.

A YUM előnyei az RPM-mel szemben az automatikus frissítések, az egyszerű csomagkezelés és a függőségek kezelése.

Mind az RPM, mind a YUM csomagokat telepít, az információkat adatbázisban tartja, és alapvető parancssori funkciókat biztosít. A két csomagkezelő között azonban számos különbség van.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az RPM és a YUM közötti fő különbségekről :

Paraméter RPM (Red Hat csomagkezelő) YUM (Yellow Dog Updater, módosított)
Eredet 1997-ben vezette be a Red Hat. 2003-ban YUP-ról YUM-ra frissítve.
Meghatározás Alacsony szintű csomagkezelő alapfunkciókkal. Legfelső szintű front-end csomagkezelő fejlett funkciókkal.
Függőségek Nem oldja fel a függőségeket. Automatikusan feloldja és telepíti a csomagfüggőségeket.
Csomag telepítés Lehetővé teszi több csomagverzió telepítését.
Egyszerre azonban csak egyetlen csomag telepítése lehetséges.
Nem teszi lehetővé több csomagverzió telepítését. Csak a lerakatban elérhető csomagokat támogatja, és a már telepített csomagokat mutatja.
Másrészt a YUM több csomagot is telepíthet egyszerre.
Frissítések Az RPM nem támogatja az automatikus frissítést. A YUM lehetővé teszi az automatikus frissítést a legújabb elérhető verzióra.
Repository támogatás Az RPM nem használ online tárolót a csomagok telepítéséhez. Ehelyett a pontos helyi .rpm csomag elérési útjára van szükség a telepítés befejezéséhez. A YUM egy online tárolóra támaszkodik a csomagok telepítéséhez. A segédprogram csak a csomag nevét igényli.
Autonómia Az RPM autonóm, és saját adatbázist használ a csomagokkal kapcsolatos információk tárolására a rendszeren. A YUM egy előtérbeli segédprogram, amely az RPM csomagkezelőt használja a csomagkezeléshez. A segédprogram az RPM adatbázist is használja a háttérben.
Egyszerű használat Az RPM-csomagok kezelése és kezelése időnként bonyolulttá válik. Ez a legegyszerűbb módja az RPM-csomagok kezelésének.
Visszagörgetés Az RPM nem támogatja a változtatások visszaállítását. A YUM lehetővé teszi a módosítások visszaállítását.